2012. november 15., csütörtök

Védett horvát csipkék




Nagyon érdekes dologra bukkant Csipke47 neccelő barátnőm. Most végre újra a csipke felé terelem a napló menetét:-). A csipkekészítésnek Horvátországban mára három jellegzetes hagyománya maradt fenn, amely UNESCO világörökségi védettséget is szerzett már 2009-ben...
Központjai - Pag, az Adria partján:

- Lepoglava Észak-Horvátországban:      

- és az azonos nevű dalmát szigeten fekvő Hvar:

A pagi tűcsipkével eredetileg egyházi öltözékeket, terítőket és ruhadíszítéseket készítettek. Az eljárás során pókháló-szerű alapot díszítenek geometrikus mintákkal. A készítés módját az idősebb asszonyok adják tovább, egész éves tanfolyamokon.
A lepoglavai vert csipke orsókra csévélt szálak összefonásával készül. A falusi vásárokban árusított csipkeszalagokat gyakran alkalmazzák népviseletek díszítésére is. A csipkeverés művészetét a Lepoglavában évente megrendezett Nemzetközi Csipkefesztivállal ünneplik.
Az aloé-csipkét kizárólag a Hvar városában élő bencés apácák készítik. Különlegességének a titka úgy vélem, abban van, hogy ma már csak egyedülállóan itt, friss aloélevelek belsejéből nyerik a vékony, fehér szálakat, amelyeket kartonpapír-alapon szőnek hálózatos mintává. Az így elkészült darabok a képek tanúsága szerint rendkívül jó kezelhetők. A jellegzetes kerek terítők közepe és a széle kétféle technikával készül. Először Teneriffe- vagy más néven Sol-csipkét készítenek a sugarasan egy középpont köré felcsévélt fonalak csipkeöltéssel való díszítésével egy merev sík lapon. Ennek a szélét hurkolják aztán körbe soronként tetszőleges szélességű rececsipkével oly módon, hogy a mintát egy lépésben alakítják ki a csomózás révén. A Teneriffe technikával ugyanis a kerek terítők méretét korlátozza az a nehézség, hogy a sugaras elkészítés miatt a munka közepe nagyon megvastagszik a kereszteződő szálak szaporodásával.

A csipkék valamennyi változatát parasztasszonyok hozták létre kiegészítő bevételi forrás gyanánt, készítésük beépült egy-egy terület kultúrájába. Fontos részét képezik a hagyományos viseleteknek, és egy élő kulturális örökség bizonyítékai. 
Ezért kérték a horvátok az örökségvédelmi címet, ami nagy presztízzsel jár manapság. Irigylésre méltó nemcsak maga a tradíció, hanem az átgondolt stratégia az örökségvédelmükben. 9 védett horvát elemet találtam az UNESCO szellemi kulturális örökség honlapján... Magyarországról egyedül a busójárás szerepel. Bár nemzeti kategóriában vannak még - talán épp most pályázott hagyományok is. Ez nem derül ki egyértelműen a honlapból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...